Szivárgásvizsgálat: kinek kötelező és miért a CO₂-egyenérték dönt

A szivárgásvizsgálat az egyik legfélreértettebb kötelezettség a klímatechnikában. Nem a gép mérete, nem az ára és nem is az életkora dönti el, hogy vonatkozik-e rád – hanem egyetlen szám: a CO₂-egyenérték.

Mi az a CO₂-egyenérték?

Minden hűtőközegnek van egy globális felmelegedési potenciálja (GWP), ami megmutatja, hányszor erősebb üvegházhatású gáz a szén-dioxidnál. A számítás egyszerű:

CO₂-egyenérték (tonna) = töltet (kg) × GWP ÷ 1000

Egy R32-es hűtőközeggel töltött gép GWP-je 675, egy régebbi R410A-é 2088. Ugyanaz a 3 kg töltet tehát R32-vel 2,0 tonna, R410A-val viszont 6,3 tonna CO₂-egyenérték – az egyik a küszöb alatt van, a másik fölötte.

A küszöbök

• 5 tonna alatt: nincs kötelező időszakos szivárgásvizsgálat.
• 5–50 tonna között: évente egyszer kötelező.
• 50–500 tonna között: félévente.
• 500 tonna felett: negyedévente, és beépített szivárgásérzékelő rendszer is előírás.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy háztartási split klíma jellemzően a küszöb alatt marad, egy nagyobb üzlethelyiség vagy szerverszoba hűtése viszont sokszor nem.

Miért van egyáltalán ilyen szabály?

A fluortartalmú hűtőközegek szivárgása növeli az üvegházhatást. A Kiotói egyezmény értelmében ezek légkörbe jutását meg kell akadályozni; Magyarország is csatlakozott, és törvényileg kötelezővé tette a tulajdonosoknak a rendszereik szivárgásvizsgálatát. Az elmulasztása hatósági bírsággal jár.

Mi a tulajdonos dolga?

Mindössze annyi, hogy megbízzon egy képesített vállalkozást, amely a teljes folyamatot elvégzi: hatósági bejelentés és regisztráció, tervdokumentáció, a vizsgálat elvégzése, jegyzőkönyv, érvényesítés a Klímagáz adatbázisban, és a hatósági matrica elhelyezése.

Számold ki a saját berendezésed CO₂-egyenértékét – a berendezés adattáblájáról leolvasható a töltet és a hűtőközeg típusa.